Klasszikus őszi ízek, semmi meglepetés, semmi flanc, semmi erőlködés. Ez egy szimplán jó sütemény, aminek örülni fognak a vendégek, vagy a család, ha meglátják az asztalon. Ráadásul a lisztet mandula helyettesíti, így – én legalábbis ezzel álltatom magam – még egészségesebb is, mint a fehér liszttel készült édességek.

A munka dandárját az aprítógép és a sütő fogja elvégezni helyettünk, minimális erőfeszítést a körte hámozása és darabolása kíván, de ennyi igazán belefér egy jó sütiért. Én mostanában rászoktam arra, hogy amit lehet, pitetálban vagy tortaformában készítek, mert valahogy jobb ránézni a kerek formájú sütikre, harmonikusabbak, szebben lehet szeletelni. Ha belegondolunk, bármilyen kevert tésztát el lehet készíteni tortaformában is, rátenni egy tortacsipkére, körbekötni egy szalaggal, és máris sokkal elegánsabb lesz a legegyszerűbb édesség is. Ennyi "optikai" csalás belefér, nem?

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (24 cm-es tortaformához):

130 g tisztított (barna héj nélküli) mandula

120 g nádcukor

115 g puha vaj

3 tojás szobahőmérsékleten

40 g holland típusú kakaópor

1 teáskanál vaníliakivonat

egy csipet só

2 körte

A sütőt előmelegítem 180 fokra. A tortaformát kivajazom.

Aprítóban addig őrlöm a cukrot a mandulával, míg a mandula már csak apró szemcsékben fedezhető fel a keverékben. Hozzáteszem a vajat, a tojásokat, a kakaóport és a vaníliakivonatot, és addig dolgoztatom a gépet, amíg egynemű nem lesz a massza. A tésztát egyenletesen eloszlatom a tortaformában.

A körtéket megmosom, meghámozom, kimagozom és kb. fél centi vastag szeletekre vágom. A szeleteket szorosan egymás mellé teszem a tészta tetején. Belenyomkodni nem kell.

40-45 percig sütöm, tűpróbával ellenőrzöm, hogy elkészült-e. Ha a próbához használt tű már csak enyhén ragacsos, amikor kihúzom a sütiből, akkor már ki is lehet venni a sütőből. Sütirácson hagyom hűlni. Amikor langyos, megkenem a körteszeleteket egy kis vízzel kevert felmelegített baracklekvárral, hogy szépen csillogjon. Értelemszerűen ez a művelet ki is hagyható.

A recept kedves barátnőmtől, Martha Stewarttól származik.:)