Kinek van ideje sütit sütni az év végi hajtás, a karácsonyi készülődés, rohangálás közben? Meg egyébként is Szenteste úgyis roskadozni fog az asztal az édességektől, addig csak kibírjuk süti nélkül. Azt nem is említeném, hogy a céges karácsonyi partira vett ruhába is bele kell férni, jót is tesz egy kis böjt. Persze mindezek ellenére nem bírtam ki, nem is süti, hanem igazából sütés nélkül. Mivel viszont időm nekem sincs sok, valami egyszerűt és gyorsat kerestem.

Ez az a recept, amit életemben először fejből is vissza tudok idézni. Ez rendkívül jó hír azon barátaimnak, akik néha random módon felhívnak a boltból, hogy sütit sütnének, mit vegyenek. Ilyenkor én lefagyok, hebegek-habogok valamit arról, hogy liszt és vaj mindig kell, cukor is legyen otthon, esetleg tej, a delikvens meg végül inkább megnézi egy sütőporos zacskó hátoldalát, azzal is inkább ki van segítve, mint velem. Ehhez a sütihez azonban nem kell sok hozzávaló, se tengernyi konyhai eszköz (ergo nem lesz sok csetres, ilyenkor az is sokat számít), és amíg a hűtőben pihen vagy a sütőben sül, a karácsonyi ajándékokat is meg lehet rendelni a netről. Arról nem is beszélek, hogy milyen jól esik a nagy rohanás után egy forró kávé mellett egy szelet házi készítésű sütivel elmerengni, rendszerezni a gondolatainkat, hogy a pihenő után minden kicsit gördülékenyebben haladjon tovább.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (18x27 cm-es tepsihez):

190 g puha vaj

120 g cukor

200 g liszt

fél teáskanál vaníliakivonat

egy csipet só

200 g barack-, szilva- vagy meggylekvár

160 g kókuszreszelék

2 evőkanál cukor

200 g cukrozott sűrített tej

A vajat a cukorral 3-4 perc alatt habosra keverem. Ezután hozzáadom a vaníliakivonatot és a sót, majd a liszt felét. Miután összedolgoztam a keveréket, gyors mozdulatokkal a liszt másik felét is belekavarom a masszába. Nem kell megijedni, egy lágy tésztagombócot fogunk kapni, amit fóliába csomagolva minimum egy órára a hűtőbe kell tenni.

Előmelegítem a sütőt 175 fokra. Egy 18x27 cm-es tepsit kibélelek sütőpapírral.

Kiveszem a tésztát a hűtőből. Még mindig elég lágy lesz, de továbbra sem ijedek meg, hiszen nem kell nyújtófával bohóckodni, a tésztát kb. 3-4 milliméter vastagságban bele kell nyomkodni a tepsibe. Ennél a pontnál gyorsan kell dolgozni, a vaj ugyanis hamar olvadni kezd és megnehezíti a munkát. Miután elegyengettem a tésztát, alaposan megszurkálom villával, és mehet is 20 percre a sütőbe.

Míg a sütemény alapja sül, előkészítem a lekvárt, valamint a kókuszos masszát. Utóbbihoz a kókuszreszeléket a cukorral és a sűrített tejjel jó alaposan összekeverem, és már kész is.

20 perc után kiveszem a tésztát a sütőből, megkenem a lekvárral majd rápettyezem a kókuszreszelékes krémet, és egy kanál hátuljával eloszlatom a sütemény tetején. További harminc percre visszatolom a sütőbe. Ha időközben a kókusz nagyon elkezdene pirulni, alufóliát borítok rá.

Sütirácsra téve hagyom kihűlni.