Ritkán eszek azért édességet, mert cukorba akarom fojtani a bánatom. Általában azért sütök, azért eszek, mert kíváncsi vagyok új ízekre, textúrákra, sütési technikákra vagy csak simán ki akarom próbálni a frissen beszerzett sütőformám. Amikor azonban jön a kétségbeesés, akkor valami gyors kell, valami egyszerű és ütős, hogy kirántson az önsajnálatból. A rosszkedv követelőző: nem várja ki, míg megkel a tészta, vagy míg a pite pihen a hűtőben a sütés előtt. Arra sem vár, hogy gondosan szétválasszam a tojásokat, és külön-külön felverjem, majd összeforgassam őket. Ezt a morzsasütit villámgyorsan össze lehet dobni, és a végtelenségig lehet turbózni fagyival, karamellszósszal, csokiforgáccsal, tejszínhabbal, a fokozásnak csak a fantázia, és a bánat mélysége szab határt.

Kommentben szívesen látnék még búfelejtő sütiket, hosszú lesz a tél.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (egy 18x28 cm-es tepsihez; én szellősen pakoltam, így még 3 tálkányi is kijött belőle):

A morzsához:

120 g liszt

80 g cukor

90 g vaj

80 g mogyoró durvára törve

60 g tejkaramella összemorzsolva

A gyümölcsös alaphoz:

1 kg körte

1 evőkanál frissen reszelt gyömbér

1,5 evőkanál sötétbarna nádcukor

1 evőkanál liszt

6-8 darab tejkaramella összemorzsolva

Először elkészítem a morzsát. A durvára vágott/tört mogyorót elkeverem a cukorral, a liszttel és a tejkaramella-morzsákkal, majd hozzáöntöm az olvasztott vajat, és összemorzsolom a hozzávalókat.

A körtét meghámozom, kiveszem a magházát, és falatnyi darabokra vágom. Egy nagyobb tálban összeforgatom a gyömbérrel, a cukorral, a liszttel és a tejkaramellával. A gyümölcsös keveréket egy vékonyan kivajazott tepsibe öntöm, és egyenletesen befedem a morzsával. Alufóliával lefedem, és kb. 30 percre a 180 fokra előmelegített sütőbe tolom. Miután letelt a fél óra, leveszem az alufóliát és még kb. 5 percig pirítom, míg a teteje aranybarna nem lesz. Ehető melegen, langyosan és hidegen is vaníliafagyival, tejszínhabbal, karamellszósszal. Ha készítek karamellszószt, akkor a gyümölcsös keverékbe nem rakom bele a tejkaramellát, az nekem már túl sok lenne, de van az az élethelyzet, amikor ez is belefér.