Az egész úgy kezdődött (újra), hogy vettem egy KitchenAidet. Habcsók színűt. Másfél évvel a blog megszűnése után. Hogy ez mennyire volt logikus lépés, és mennyire egy régi vágy beteljesítése, azon rugózom egy ideje, de azt hiszem ideje abbahagynom, mert már megvettem. Ha…

Gasztroajándékoznál, de úgy érzed, hogy már kifutottál az időből? Egy szót mondok: cantuccini. Ez az Olaszországból származó édesség nem olyan pepecselős gasztroajándék, mint egy bonbon vagy cake pop, szóval akár az utolsó pillanatokban is neki lehet állni. Ezt a verziót…

Túlzás lenne az állítani, hogy mióta elkezdtem futni (már 9 egész hete), jobban odafigyelek arra is, hogy mit eszek. Ugyanakkor nyilván ott motoszkál a fejemben, hogy ha már egyszer mozgok, akkor nem kellene cukorral, fehér liszttel és egyéb joggal szidott, de azért finom…

A kekszekkel kicsit úgy vagyok, mint Gombóc Artúr a csokoládéval: jöhet a szögletes, a kerek, a szív alakú, a díszített, a dísztelen, a csokoládés, a citromos, az aszalt gyümölcsös, a mézes stb. Mégis méltatlanul kevésszer sütök, mert még annyiféle sütemény van,…

Visszatértem. Kinek hiányoztam?:) Úgy döntöttem keretes szerkezetbe zárom a New York-i utat, és újra egy Jóbarátok és Amerika ihlette sütit sütök. Így találtam rá erre a csokidarabos kekszre. Pont egy ilyen pofonegyszerű sütire volt szükségem, hogy vissza tudjak rázódni a…