Vannak olyan sütik, amelyek a külcsínnel hódítanak. Nekik azt is meg szoktuk bocsátani, ha az ízük nem feltétlenül emlékezetes. És vannak azok az édességek, amelyeket félve teszünk az asztalra, és csak bízni tudunk abban, hogy az íz majd feledteti az esetlen kinézetet. A rugelach egyértelműen az utóbbi csoportba tartozik. Hogy akkor miért érdemes mégis elkészíteni? Mert ilyen puha, omlós tésztát semmilyen más süti nem tud produkálni. A benne lévő krémsajt olyan lággyá varázsolja, hogy szinte elolvad a szájban. A házi lekvárok sem kívánhatnak maguknak ennél jobb párt. Ebben a verzióban a mák inkább látványelem (és egy kis ropogtatnivaló), mint plusz ízforrás, a sütőben sült szilvalekvár mindent visz.
Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!
Hozzávalók (32 db kiflihez):
A tésztához:
200 g krémsajt szobahőmérsékleten (pl. Philadelphia)
200 g vaj szobahőmérsékleten
100 g cukor
250 g liszt
2 evőkanál mák
egy citrom reszelt héja
1 csipet só
A töltelékhez:
7-8 evőkanál szilvalekvár
A süti lekenéséhez:
1 tojás
2 evőkanál tej
A cukrot, a krémsajtot és a vajat robotgépben összekeverem.
A lisztet, a mákot, a citromhéjat és a sót egy magas falú tálba teszem. Ehhez adom a krémsajtos keveréket, és egy spatula segítségével, majd végül kézzel összegyúrom a hozzávalókat. A tésztából cipót formázok, és folpackba csavarva egy éjszakára a hűtőbe teszem.
Azért kell viszonylag sokáig hűlnie, mert a krémsajt miatt elég ragadós a tészta, és nehezen lehetne vele dolgozni.
A sütőt előmelegítem 180 fokra, és két sütőtepsit kibélelek sütőpapírral.
A cipót négy részre osztom, és mindegyiket 2-3 mm vastagságú körré nyújtom. Megkenem a tésztát 1-2 evőkanál lekvárral, majd nyolc egyelő részre vágom. A vastagabb végétől kezdve feltekerem a kifliket, és a tepsire fektetem őket.
A tojást felverem és hozzákeverem a tejet is. Ezzel a keverékkel kenem le a kifliket, mielőtt 25 percre a sütőbe tolom őket.
Sütőrácsra téve hagyom kihűlni.
Bevallom, nem mertem teljesen a mákos-szilvás verzióra hagyatkozni, így született egy fügelekváros változat is. Ezt is csak ajánlani tudom.
A receptet Fűszeres Eszternél találtam.