Az utóbbi időkben inkább a cukrászdákat jártam, minthogy a saját konyhámban próbáljak meg valamit alkotni. Megmondom, határozottan élveztem a helyzetet, és szerencsére nagyobb csalódások nélkül megúsztam a cukrászdatúrákat. Ez mondjuk nem véletlen, elég kockázatkerülő módon csak olyan helyekre tértem be, amelyekről már egy csomó jót hallottam, vagy ahol már nekem volt pozitív tapasztalatom.

Egyre több helyről, és egyre sűrűbben záporoztak ugyanakkor a kérdések: mikor sütsz megint valamit? Kitaláltad már, mit készítesz legközelebb? A héten sem sütöttél semmit? Már nem is emlékszek, hogy mikor hoztál be legutóbb sütit. Annyira nehezen viseltem már ezt a nyomást, hogy muszáj volt újra a sütő elé állnom. Ez a körtés süti tökéletes bemelegítő gyakorlat. Először is ráhangol a tavaszi, gyümölcsös desszertekre (ám azok hiányában egyelőre be kell érni az őszi és téli gyümikkel) , másrészt az elkészítés nehézségi foka is a lehető legalacsonyabb. Jó, nem tagadom: egy muffinnál lehet, hogy több energiát kell belefektetni, de azt is leginkább csak a karamellszósz miatt.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók: (egy 20x20 cm-es formához)

A tésztához:

190 g vaj kockákra vágva

120 g cukor

fél teáskanál vaníliakivonat

200 g liszt

egy csipet só

A körtéhez:

3 közepes körte (kb. 500 g)

30 g cukor

fél rúd vanília kikapart magjai

30-40 g törökmogyoró durvára törve

A karamellszószhoz:

110 g cukor

42 g vaj kockákra vágva

60 ml tejszín

egy csipet tengeri só

Először elkészítem a tésztát. Ehhez a puha vajat a cukorral és a vaníliakivonattal habosra keverem, majd 2-3 adagban hozzáadom a lisztet és összedolgozom a vajas keverékkel. Amint a tészta összeállt, gombócot formázok belőle, majd becsomagolom folpackba, és legalább egy órára a hűtőbe teszem.

Mielőtt kivenném a tésztát a hűtőből, előmelegítem a sütőt 175 fokra. Kibélelem a sütőformát sütőpapírral.

A körtéket megmosom, meghámozom, eltávolítom a magházukat, majd vékony szeletekre vágom őket. Egy nagyobb tálba rakom őket, és megszórom a cukorral, melybe előzőleg már belekevertem a vaníliamagokat. Összeforgatom a gyümölcsöt a cukorral.

A tészta kétharmadát kézzel elegyengetem a sütőforma alján. Villával megszurkálom, majd ráhalmozom a körtét. Nem baj, ha nem csak egy rétegben jut rá, nekem "kétemeletes" lett. A körtét megszórom a durvára tört mogyoróval, majd a tészta maradékával befedem a sütit. Én a tésztából apróbb darabokat csipkedtem, azokat két ujjam között ellapogattam, és így raktam rá a körtés töltelékre. Nem baj, ha nem fedi mindenhol, a karamellszósz kitölti majd a réseket.

45-50 percre a sütőbe teszem, addig sütöm, amíg a teteje kicsit meg nem barnul.

Sütőrácsra téve hagyom kihűlni.

Míg a süti sül, elkészítem a karamellszószt. Amennyiben nem extra módon édesszájú a család vagy a vendégsereg, a hozzávalók mennyiségét nyugodtan meg is felezhetjük. A cukrot közepes lángon felolvasztom, majd amikor a karamell már sötét borostyán színű, folyamatos keverés mellett 3-4 adagban hozzáadom a vajkockákat. Minden alkalommal addig keverem, míg a vaj teljesen fel nem olvad a karamellben, utána jöhet csak a következő adag. Miután a vaj már benne van, jöhet a tejszín is. Szinte cseppenként öntöm hozzá, és közben folyamatosan keverem. Amint a tejszínt is felvette a karamell, lehúzom a tűzről, és átöntöm egy tálalóedénybe.

A süteményt langyosan vagy hidegen, meleg karamellszósszal tálalom. Ha nem fogy el az összes karamell, hűtőben egy héten keresztül tárolható, csorgatható kávéba, fagyira, banánra, lehet babapiskótát vagy kekszet mártogatni bele, szóval van egy halom felhasználási módja.