David Lebovitz, Amerikából származó, de már Párizsban élő cukrász azt írja egyik könyvében, hogy kétféle ember létezik: az, aki a citromos édességeket szereti és az, aki a csokoládésakat. Bölcs, mi? Részemről azért igazat adok neki, én a citromos vagyok, a jelekből gondolom kiderült. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem csinálok csokis sütiket, mutatkozik erre is igény a környezetemben.

Ez a citromfelfújt volt az egyik első édesség, amit készítettem, és azóta is folyamatosan színpadon van. A receptet Fűszeres Eszternél találtam, aki a Le Cordon Bleu könyvek "Édes csemegék" című kötetében találta, akik biztos nagymamájuk receptesfüzetében bukkantak rá.:)

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (4-5 szufléformához):

6 dkg vaj plusz egy kevés a formák kikenéséhez

8 dkg cukor

2 evőkanál liszt

1 citrom reszelt héja

fél vaníliarúd kikapart magja vagy 1 teáskanál vaníliakivonat

2 tojás

3 evőkanál citromlé

2,5 dl tej

csipet só

Előmelegítem a sütőt 180 fokra. A vajat a cukorral és a citrom héjával habosra keverem. A tojásokat szétválasztom és a sárgáját belekeverem a vajas masszába. Beleszitálom a lisztet, és hozzáöntöm a citromlevet is. A tejet a fél vaníliarúddal és a kikapart magokkal kicsit meglangyosítom, és a masszához keverem. (Ha kivonatot használok, azt nem melegítem együtt a tejjel.)

A tojásfehérjéket a sóval felverem, de nem teljesen keményre, hanem kicsit lágyabbra hagyom. Ezután kezdődik a türelemjáték: óvatosan, egyszerre csak pár kanál habot forgatok a masszához addig, míg teljesen eggyé nem válnak. Ha ezzel megvagyok, a masszát átkanalazom a vékonyan kivajazott formákba, melyeket előzőleg egy magasabb falú tepsibe állítottam. A tepsibe annyi vizet öntök, hogy a tálkákat félig ellepje. Körülbelül 30-35 percig kell sülniük, amíg a tetejük egy aranybarna piskótaréteget nem kap. A könnyű piskóta alatt egy sűrű citromos krémre lehet számítani, türelmetleneknek langyosan, kevésbé türelmetleneknek hidegen is fogyasztható. Porcukor is mehet a tetejére.

A csalódások és a "biztos elrontottam valamit" érzés elkerülése végett: ez a felfújt nem az a felfújt, ami kitüremkedik a formájából. Nem is tudna, hiszen az alja voltaképpen egy puding. Szóval monumentalitásra csak az ízében számítsatok.