Gyorsan elkészül, gyorsan elfogy, gyorsan posztolok róla.

Gyorsan is felejthető? Nem. Nekem legalábbis maradandó emlék, hogy egy egész tepsivel elfogyott, míg a barátommal egy hosszabb szünet után az újrakezdésről beszélgettünk az akkori albim konyhájában. Bulvárinfó: a kapcsolat és a sütizős konyhai beszélgetések is folytatódtak. Azért nem biztos, hogy ez az univerzális recept volt barátok/barátnők visszaédesgetésére.:)

Akkor mégis mire jó? Reggelire. Tízóraira. Uzsonnára. Kávé mellé. Barátnő vigasztalására. Munkatársak meglepésére. Szóval valamilyen szinten mégiscsak univerzális.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (egy 19x28 cm-es tepsihez):

2 tojás

15 dkg cukor

15 dkg vaj

13 dkg liszt

1 kávéskanál sütőpor

fél citrom reszelt héja

A tetejére:

2 nagyobb, savanykás alma

15-20 g sötétbarna nádcukor

fahéj ízlés szerint

Előmelegítem a sütőt 180 fokra.

A tojásokat a cukorral habosra keverem, majd hozzáadom a felolvasztott vajat és a citromhéjat. A liszthez adom a sütőport, majd az egészet simára keverem a folyékony hozzávalókkal. A tésztát egy kivajazott, kilisztezett tepsibe öntöm.

Az almákat megpucolom és vékony gerezdekre vágom. Egy tálban összeforgatom a nádcukorral és a fahéjjal. Ezután az almaszeleteket rárakom a tészta tetejére, és 35-40 percre a sütőbe teszem.

Rövid időn belül már csak a süti fele lesz meg. Demonstráció alább.

Ez lehet a vasárnapi ebéd megkoronázása. Vagy szimplán a vasárnapi ebéd, annyi kalória van benne. Csupa Csoki, így, nagy betűkkel. Egyébként abszolút nem flancos süti, de simán el lehet adni annak, annyira gazdag, és annyira fel lehet turbózni egy kis körítéssel: jöhet mellé fagyi, tejszínhab, bogyós gyümölcs, vaníliaszósz, ki mit kíván, és persze kinél mi van otthon. Hardcore csokirajongók önmagában is ehetik, én azonban biztos nem fosztanám meg magam az egyéb bűnöktől. Ha frissen esszük, a vékony tésztakéreg alatt lágyan olvadó krémet találunk, hűtőben tartva megkeményedik a lelke, de brutalitásából semmit sem veszít.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (18 cm-es tortaformához)

170 g vaj darabokra vágva

255 g étcsokoládé (én 70 %-os étcsokit használtam) feldarabolva

4,5 db tojás (ez a furcsa szám úgy jött össze, hogy az eredeti recept egy 23 cm-es tortaformára szólt, én viszont negyedével csökkentettem minden hozzávaló mennyiségét)

150 g cukor

Az előkészületeket a sütő 175 fokra való előmelegítésével és a tortaforma kivajazásával kezdem. Ezután egy edényben vizet melegítek, hogy a keletkező gőz felett össze tudjam olvasztani a hőálló keverőtálba borított csokoládét és vajat. Addig kevergetem őket a vízgőz fölött, amíg teljesen össze nem olvadnak, ha ez megvan, félreteszem hűlni a keveréket.

Egy közepes méretű tálban kézi mixerrel összekeverem a cukrot a tojásokkal, majd lassan hozzáöntöm a csokis keveréket, és teljesen összedolgozom őket. A tésztát beleöntöm a tortaformába.

A süteményt vízgőzben kell megsütni, így amennyiben kapcsos tortaformát használunk, azt jól be kell csomagolni alufóliába, hogy vízhatlan legyen. Ezután a formát egy magasabb falú tepsibe állítom, és annyi forró vizet öntök a tepsibe, hogy a tortaformát félig ellepje. Addig sütöm, amíg a torta tetején kialakul egy vékony tésztakéreg, és a közepe éppen csak megszilárdul. Ez kb. 65-75 percet fog igénybe venni.

Kiveszem a vízfürdőből, és egy sütirácson hagyom teljesen kihűlni. A tálalásról fentebb már írtam, szabadon választható a legszimpatikusabb verzió.

A recept David Lebovitz Ready for Dessert című könyvéből származik. Nagy csokirajongó cukrász, így tőle még biztos merítek, ha megkívánom a tömény csokoládét.

Ennek a sütinek a krémjét sokáig ettük. Ez persze nem panasz, maximum azt jelzi, hogy túl vastagon tömködtem a tésztát a csillag alakú szilikonformába, így kevés töltelék fért bele. Én ennek ellenére legközelebb is ragaszkodni fogok ehhez a krémmennyiséghez, sőt lehet, hogy többet is csinálok. Mert kenhető kekszre, vagy összetört csokis keksszel és gyümölccsel rétegezve lehet belőle elegáns, pohárban tálalt desszert (ehhez tényleg nagyobb adagot kell készíteni), vagy mert egy kiskanállal úgy lehet belőle 1-2 falatot kilopni, hogy senki sem veszi észre. Utóbbit legjobb éjszakára időzíteni, csak olyan Nigellásan.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók:

A tésztához: (kb. 16 db muffinformához elég, ha nem kell ennyi, a maradék lefagyasztható)

240 g liszt

120 g cukrozatlan kakaópor

200 g puha vaj, kockákra vágva

110 g cukor

1 tojás

A krémhez (6-8 kosárkát fog megtölteni, amennyiben hagyunk helyet neki a tészta közepén:))

100 g fehér csoki

60 g tejszín

1 citrom reszelt héja

1 kávéskanál citromlé

100 g krémsajt

A teteje díszíthető szederrel, málnával, áfonyával, eperrel. Télen sem kell róla lemondani: 100 gramm tetszőleges fagyasztott bogyós gyümölcsöt és 1 evőkanál cukrot kell csak összerottyantani, így nem maradunk díszítés és nyári ízek/színek nélkül.

A tészta hozzávalóit egy tálba rakom és összegyúrom (1-2 evőkanál hideg vizet adok hozzá, ha nem akar összeállni). Ha minden mindennel elvegyült, folpackba csomagolva hűtőbe teszem kb. fél órára.

Miután kivettem a tésztát a hűtőből, kisebb, mondjuk másfél diónyi darabokat szakítok le belőle, és kinyújtom. A tésztát a vajjal kikent, kakaóporral megszórt muffinformába helyezem (szilikon sütőformát használva a vajra és a kakaóporra nincs szükség). Nem kell megijedni, ha a tészta esetleg szakad, én például darabokban nyomkodtam bele a formába, az élvezeti értékéből nem veszített. Mielőtt beteszem a kosárkákat a 180 fokra melegített sütőbe, minden forma alját megszurkálom villával, hogy ne púposodjon, ne töredezzen össze a tészta. 15 percig sütöm, majd sütirácson hagyom kihűlni.

A krémhez a darabokra vágott fehér csokit, a tejszínt, a citrom héját és levét egy lábasban közepes tűzön állandó keverés mellett összeolvasztom, majd hagyom hűlni. Ha teljesen kihűlt, hozzáadom a krémsajtot, és addig keverem, míg csomómentes nem lesz.

A tésztakosarakat, miután teljesen kihűltek, kiemelem a formából, és megtöltöm a krémmel. A tetejükre teszek pár szem gyümölcsöt, és mehetnek is az asztalra.

A recept a csakapuffin.hu oldalról származik.

Tényleg izgalmas lehet a tésztakosárban sült őszibarack némi áfonyával? Mindenféle krém, hab, mousse nélkül, csak úgy a maga természetességében? Tényleg. Na nem annyira, mint például az Eredet, ha filmes analógiával akarjuk érzékeltetni az izgalom fokát, hanem mondjuk mint az Így jártam anyátokkal évadzáró epizódja, amikor végre kiderül, ki lesz Ted gyerekeinek anyja.

Az íze mellett külön erőssége, hogy nagyon gyorsan elő lehet készíteni. A tészta alkotórészeit az aprító pár mozdulattal összedolgozza, a barackot csak fel kell szeletelni, az áfonyát megmosni, a többi munkát pedig a sütő végzi. Jól illik hozzá a vaníliafagyi, és bár sütik mellé ritkán szoktak borokat ajánlani (amit egyébként nem is értek), én egy hideg rozéfröccsöt el tudok mellé képzelni.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (egy 20 cm-es tortaformához):

A tésztához:

95 gramm liszt

60 gramm kukoricadara (helyettesíthető ugyanennyi liszttel)

3 evőkanál cukor

10 dkg vaj apró darabokra vágva

1 nagy tojás sárgája

fél teáskanál vaníliakivonat

A töltelékhez:

3 érett őszibarack kimagozva, vékony szeletekre vágva

10-15 dkg áfonya/szeder/málna vagy ezek keveréke

50 gramm cukor

Először a tésztát készítem el. Ehhez előmelegítem a sütőt 200 fokra. Egy aprítóba beleöntöm a lisztet, a kukoricadarát, a cukrot, a sót, a darabokra vágott vajat, a tojás sárgáját és a vaníliakivonatot, és addig keverem, amíg éppen csak összeáll. Ezután a tésztát a tortaforma aljába és oldalára nyomkodom, nagyjából 2,5-3 cm-es karimát hagyva neki. 15 percig sütöm, amíg aranybarna színe nem lesz, és kicsit fel nem púposodik. Miután kiveszem a sütőből, az esetleges dudorokat egy spatulával, vagy egy evőkanál hátával visszanyomkodom. A sütő hőmérsékletét visszaveszem 175 fokra.

Míg sül a tésztakosár, elkészítem a tölteléket: egy közepes nagyságú edényben összekeverem a szeletekre vágott barackot az áfonyával vagy tetszőleges bogyós gyümölccsel és a cukorral. Most komolyan, csinált már valaki ennél egyszerűbb tölteléket?

A gyümölcsöket elrendezem a pitén, és addig sütöm, amíg a gyümölcsök meg nem puhulnak, ez kb. 30-35 percig fog tartani. Rácson hagyom kihűlni, vagy legalábbis fogyasztható hőmérsékletig langyosodni. Tálaláshoz jöhet a vaníliafagyi és/vagy a rozéfröccs.

A recept a Martha Stewart's Pies and Tarts könyvből származik. Elárulom, van még ott, ahonnan ez jött:)

David Lebovitz, Amerikából származó, de már Párizsban élő cukrász azt írja egyik könyvében, hogy kétféle ember létezik: az, aki a citromos édességeket szereti és az, aki a csokoládésakat. Bölcs, mi? Részemről azért igazat adok neki, én a citromos vagyok, a jelekből gondolom kiderült. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem csinálok csokis sütiket, mutatkozik erre is igény a környezetemben.

Ez a citromfelfújt volt az egyik első édesség, amit készítettem, és azóta is folyamatosan színpadon van. A receptet Fűszeres Eszternél találtam, aki a Le Cordon Bleu könyvek "Édes csemegék" című kötetében találta, akik biztos nagymamájuk receptesfüzetében bukkantak rá.:)

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (4-5 szufléformához):

6 dkg vaj plusz egy kevés a formák kikenéséhez

8 dkg cukor

2 evőkanál liszt

1 citrom reszelt héja

fél vaníliarúd kikapart magja vagy 1 teáskanál vaníliakivonat

2 tojás

3 evőkanál citromlé

2,5 dl tej

csipet só

Előmelegítem a sütőt 180 fokra. A vajat a cukorral és a citrom héjával habosra keverem. A tojásokat szétválasztom és a sárgáját belekeverem a vajas masszába. Beleszitálom a lisztet, és hozzáöntöm a citromlevet is. A tejet a fél vaníliarúddal és a kikapart magokkal kicsit meglangyosítom, és a masszához keverem. (Ha kivonatot használok, azt nem melegítem együtt a tejjel.)

A tojásfehérjéket a sóval felverem, de nem teljesen keményre, hanem kicsit lágyabbra hagyom. Ezután kezdődik a türelemjáték: óvatosan, egyszerre csak pár kanál habot forgatok a masszához addig, míg teljesen eggyé nem válnak. Ha ezzel megvagyok, a masszát átkanalazom a vékonyan kivajazott formákba, melyeket előzőleg egy magasabb falú tepsibe állítottam. A tepsibe annyi vizet öntök, hogy a tálkákat félig ellepje. Körülbelül 30-35 percig kell sülniük, amíg a tetejük egy aranybarna piskótaréteget nem kap. A könnyű piskóta alatt egy sűrű citromos krémre lehet számítani, türelmetleneknek langyosan, kevésbé türelmetleneknek hidegen is fogyasztható. Porcukor is mehet a tetejére.

A csalódások és a "biztos elrontottam valamit" érzés elkerülése végett: ez a felfújt nem az a felfújt, ami kitüremkedik a formájából. Nem is tudna, hiszen az alja voltaképpen egy puding. Szóval monumentalitásra csak az ízében számítsatok.