A clafoutis olyan a konyhában, mint a kis fekete a divatban: kötelező elem, mivel bármilyen alkalomra elő lehet venni és kiegészítőkkel sokat lehet dobni rajta. A klasszikus verzió cseresznyével készül, de kerülhet bele meggy, sárgabarack, szilva, áfonya, meg lehet szórni mandulával, pisztáciával.

Én az első adag cseresznyét, amihez idén hozzájutottam, erre használtam fel, mert imádom, ahogy a még roppanós cseresznye megbújik az enyhén pudingszerű, lágy tésztában. Ráadásul végre egy olyan desszert, amelynél kimondottan ajánlott, hogy még langyosan fogyasszuk el, így nem kell kínzó perceket, órákat várakozással tölteni, míg végre meg lehet vágni a süteményt. Ha ennyi érv nem volt elég mellette, íme a mindent eldöntő: mindenféle konyhai előképzettség nélkül elkészíthető.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (25 cm átmérőjű piteformához):

500-600 g cseresznye kimagozva (attól függően ki mennyire gyümölcsösen szereti)

125 g liszt

50 g cukor

3 tojás

1 kávéskanál vaníliakivonat

3 dl tej

vaj a forma kikenéséhez

porcukor a sütemény megszórásához

Előmelegítem a sütőt 180 fokra.

Kivajazom a piteformát, és az aljában eloszlatom a kimagozott cseresznyét. A franciák egyébként magozatlan cseresznyéből is készítik ezt a desszertet, de én sokkal jobban féltem a fogaimat annál, hogy ilyesmivel próbálkozzak, szóval bevallom, az én verzióm nem teljes mértékben autentikus.

A lisztet és a cukrot összekeverem egy tálban, a közepén kis mélyedést alakítok ki.

Felverem a tojásokat, majd hozzákeverem a tejet és a vaníliakivonatot.

A tojásos tejet apránként a liszthez öntöm, és simára keverem. A masszát eloszlatom a cseresznyén.

35-40 percre a sütőbe tolom, tűpróbával ellenőrzöm, hogy elkészült-e.

Langyosan, porcukorral megszórva tálalom. Ugye milyen egyszerű?

A recept Joanne Harris, Fran Warde: A francia konyha című könyvéből származik.