Kinek van ideje sütit sütni az év végi hajtás, a karácsonyi készülődés, rohangálás közben? Meg egyébként is Szenteste úgyis roskadozni fog az asztal az édességektől, addig csak kibírjuk süti nélkül. Azt nem is említeném, hogy a céges karácsonyi partira vett ruhába is bele kell férni, jót is tesz egy kis böjt. Persze mindezek ellenére nem bírtam ki, nem is süti, hanem igazából sütés nélkül. Mivel viszont időm nekem sincs sok, valami egyszerűt és gyorsat kerestem.

Ez az a recept, amit életemben először fejből is vissza tudok idézni. Ez rendkívül jó hír azon barátaimnak, akik néha random módon felhívnak a boltból, hogy sütit sütnének, mit vegyenek. Ilyenkor én lefagyok, hebegek-habogok valamit arról, hogy liszt és vaj mindig kell, cukor is legyen otthon, esetleg tej, a delikvens meg végül inkább megnézi egy sütőporos zacskó hátoldalát, azzal is inkább ki van segítve, mint velem. Ehhez a sütihez azonban nem kell sok hozzávaló, se tengernyi konyhai eszköz (ergo nem lesz sok csetres, ilyenkor az is sokat számít), és amíg a hűtőben pihen vagy a sütőben sül, a karácsonyi ajándékokat is meg lehet rendelni a netről. Arról nem is beszélek, hogy milyen jól esik a nagy rohanás után egy forró kávé mellett egy szelet házi készítésű sütivel elmerengni, rendszerezni a gondolatainkat, hogy a pihenő után minden kicsit gördülékenyebben haladjon tovább.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (18x27 cm-es tepsihez):

190 g puha vaj

120 g cukor

200 g liszt

fél teáskanál vaníliakivonat

egy csipet só

200 g barack-, szilva- vagy meggylekvár

160 g kókuszreszelék

2 evőkanál cukor

200 g cukrozott sűrített tej

A vajat a cukorral 3-4 perc alatt habosra keverem. Ezután hozzáadom a vaníliakivonatot és a sót, majd a liszt felét. Miután összedolgoztam a keveréket, gyors mozdulatokkal a liszt másik felét is belekavarom a masszába. Nem kell megijedni, egy lágy tésztagombócot fogunk kapni, amit fóliába csomagolva minimum egy órára a hűtőbe kell tenni.

Előmelegítem a sütőt 175 fokra. Egy 18x27 cm-es tepsit kibélelek sütőpapírral.

Kiveszem a tésztát a hűtőből. Még mindig elég lágy lesz, de továbbra sem ijedek meg, hiszen nem kell nyújtófával bohóckodni, a tésztát kb. 3-4 milliméter vastagságban bele kell nyomkodni a tepsibe. Ennél a pontnál gyorsan kell dolgozni, a vaj ugyanis hamar olvadni kezd és megnehezíti a munkát. Miután elegyengettem a tésztát, alaposan megszurkálom villával, és mehet is 20 percre a sütőbe.

Míg a sütemény alapja sül, előkészítem a lekvárt, valamint a kókuszos masszát. Utóbbihoz a kókuszreszeléket a cukorral és a sűrített tejjel jó alaposan összekeverem, és már kész is.

20 perc után kiveszem a tésztát a sütőből, megkenem a lekvárral majd rápettyezem a kókuszreszelékes krémet, és egy kanál hátuljával eloszlatom a sütemény tetején. További harminc percre visszatolom a sütőbe. Ha időközben a kókusz nagyon elkezdene pirulni, alufóliát borítok rá.

Sütirácsra téve hagyom kihűlni.

Én ma azért adok hálát, mert rengeteg jó sütőtökös recept van a világon. Hála – többek között – az amerikaiaknak, akiknél a hálaadás ünnepe szinte elképzelhetetlen tökös édességek nélkül, legyen az egy klasszikus pite, sajttorta, pohárkrém vagy muffin. Én a sajttortára szavaztam,egyrészt azért, mert már túl régen készítettem, másrészt pedig egy piténél lényegesen egyszerűbb, és mégis olyan finom.

Bátran merem ajánlani a karácsonyi menü részeként azoknak, akik valami különlegességet, szokatlant szeretnének az asztalra tenni. A keksz és a sütőtök-fűszerkeverék enyhén mézeskalácsos ízt ad a süteménynek, így akár még hagyományosnak is tekinthető, a tök miatt mégis furfangos fogás.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (18 cm-es tortaformához):

125 g fűszeres Spekulatius keksz (Aldiban, Lidlben kapható, de nyugodtan helyettesíthető zabkeksszel is, ez esetben ugyanakkor nem lesz fűszeres a kekszalap)

35 g olvasztott vaj

450 g krémsajt

150 g barna cukor

3 tojás szobahőmérsékleten

250 g sütőtökpüré

1 teáskanál vaníliakivonat

3 evőkanál liszt

1 teáskanál sütőtök-fűszerkeverék

egy csipet só

Előmelegítem a sütőt 180 fokra.

Elkészítem a kekszalapot: aprítóban morzsalékosra töröm a fűszeres kekszet, majd hozzáöntöm az olvasztott vajat, és eldolgozom benne. A kekszet a tortaforma aljára nyomkodom. Beteszem 10 percre a sütőbe.

Közben nekilátok a krémsajtos réteghez: a szobahőmérsékletű krémsajtot a cukorral lággyá, habossá keverem. Alacsony fokozaton járatom a gépet, hogy ne kerüljön túl sok felesleges levegő a töltelékbe. Időnként egy spatulával lekapargatom a tál szélére ragadt krémsajtot.

Hozzáadom a tökpürét, majd egyesével a tojásokat is. Addig keverem, amíg egyenletesen el nem oszlanak a masszában. A lisztet, a fűszerkeveréket, a vaníliakivonatot és a sót már nem géppel, hanem fakanállal forgatom bele a krémsajtba.

Visszatérek a kekszalaphoz. Miután 10 perc sütés után kiveszem a sütőből, hagyom 5 percig hűlni, majd a tortaformát – feltéve, ha kapcsos – alaposan bebugyolálom alufóliába. A krémsajtos keveréket ráöntöm a kekszre, majd a formát egy nagyobb tepsibe teszem, amibe forró vizet öntök kb. a forma feléig. Így teszem a sütőbe 50-55 percre. Addig hagyom sülni, amíg enyhe rázogatás esetén már csak a közepe remeg a tortának. Ekkor kiveszem, és sütőrácson hagyom kihűlni. Fogyasztás előtt 3-4 órára, vagy egy egész éjszakára hűtőbe teszem. Tálalás előtt opcionálisan megszórható porcukorral.

A recept innen származik.

Túlzás lenne az állítani, hogy mióta elkezdtem futni (már 9 egész hete), jobban odafigyelek arra is, hogy mit eszek. Ugyanakkor nyilván ott motoszkál a fejemben, hogy ha már egyszer mozgok, akkor nem kellene cukorral, fehér liszttel és egyéb joggal szidott, de azért finom hozzávalókkal tönkrevágni az egészséges életmód felé tett apró lépéseket. Amikor rábukkantam erre kekszre, ami tele van zabbal, tökmaggal, aszalt áfonyával, és sütőtökkel, nem sokat gondolkoztam azon, hogy megsüssem, vagy ne süssem. Az egészségessége persze relatív, az általam eddig készített sütikhez képest mindenképpen annak tartom.

Reggelire joghurttal, uzsonnára kávéval, futás előtt magában, és roboghatunk is töretlenül a céljaink felé.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is! 

Hozzávalók (12-14 db kekszhez):

50 g kókuszolaj

85 g méz

180 g apró szemű zabpehely

90 g héj nélküli natúr tökmag

80 g aszalt vörösáfonya

25 g őrölt lenmag

1 teáskanál sütőtök-fűszerkeverék

125 g sütőtökpüré

2 felvert tojás

1 csipet só

Előmelegítem a sütőt 160 fokra. Egy sütőtepsit kibélelek sütőpapírral.

A kókuszolajat és a mézet egy edényben összemelegítem, hogy folyékony elegyet kapjak.

Egy nagyobb tálba öntöm a zabpelyhet, a tökmagot, a vörösáfonyát, a lenmagot, a fűszerkeveréket és a sót, majd belekeverem a mézes kókuszolajat, a sütőtökpürét és a tojásokat is. Addig keverem, míg össze nem állnak a hozzávalók.

Egy evőkanál vagy egy "amerikai típusú" mérőkanál segítségével ráhalmozom a keveréket a tepsire. Én egy 1/4 cup-os csészét haszáltam, annak az aljával formára is lehet lapogatni a kekszgombócokat.

Kb. 15 percre a sütőbe tolom, ha kezd aranybarnára sült, kiveszem. Hagyom 10 percig a tepsiben hűlni, majd átteszem sütirácsra.

 A recept innen származik.

Aki próbált már valaha amerikai recept alapján sütőtökös édességet készíteni, biztos belefutott a következő hozzávalóba: pumpkin pie spice, avagy sütőtökpite-fűszer. Az Államokban nyilván a sarki kisboltban is beszerezhető, itthon azonban az Ázsia Bt.-n és a Culinarison kívül nem is tudom, hogy érdemes lehet-e bárhol keresni. De miért is keresném, amikor otthon is össze lehet keverni néhány, egyébként nem ritka hozzávalóból? Szóval fűszerezzük meg az őszt kicsit; ha a keverék készen van, jöhetnek a sütőtökös sütik is. Egy szép üvegcsében ráutaló magatartásként ajándékba is adható olyan ismerősünknek, aki szeret sütni, hátha cserébe megkóstolhatjuk milyen eredményeket ért el vele.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók:

3 evőkanál őrölt fahéj

2 teáskanál őrölt gyömbér

2 teáskanál őrölt szerecsendió

1,5 teáskanál őrölt szegfűbors

1,5 teáskanál őrölt szegfűszeg

Egy kisebb befőttesüvegben vagy fűszertartóban összekeverem a hozzávalókat, és indulhat is a sütőtökszezon.

A recept innen származik.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

A recept innen származik.

Meglehetősen rövidre szabták ezt a hétvégét, így muszáj volt olyan édességet kitalálni, ami fájdalommentesen elkészíthető ilyen szűk keretek között is. Az alma adott volt, ha már mindenhol a rekord almatermésről cikkeznek, kötelességemnek éreztem beszállni a fogyasztásába. A galette, ez a rusztikus francia eredetű sütemény pedig a gyorsaság kritériumát elégítette ki. És a mandulakrém? Hat nap munka után kell egy kis luxus, nem?

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók:

A tésztához:

210 g liszt

1 evőkanál cukor

fél teáskanál só

115 g kockákra vágott, hideg vaj

6 evőkanál jéghideg víz

A mandulakrémhez:

150 g hámozott, szeletelt mandula

70 g cukor

70 g puha vaj

1 tojás

fél citrom reszelt héja

A feltéthez:

2 nagyobb vagy 3 közepes alma

30 g olvasztott vaj

2 evőkanál cukor

Először a tésztát készítem el. A lisztet, a sót, a cukrot és a hideg vajat beleteszem az aprítóba, és addig dolgoztatom a gépet, amíg már csak kukoricaszemnyi vajdarabok látszódnak a keverékben. Ekkor hozzáöntöm a jéghideg vizet és tovább keverem, amíg a tészta össze nem áll. Miután ez megtörtént, kézzel gyorsan összedolgozom a tésztát és folpackba tekerve minimum fél órára a hűtőbe teszem. A tészta a hűtőben akár két napig is eláll, lehet előre dolgozni vele.

Jöhet a mandulakrém, amihez szintén az aprítóra lesz szükségünk. A szeletelt mandulát és a cukrot finom szemcsésre őrlöm. Ezután hozzáadom a vajat, a tojást, és a reszelt citromhéjat, és tovább keverem az aprítóval, míg össze nem áll a massza.

Előmelegítem a sütőt 190 fokra.

Az almákat megmosom, meghámozom, eltávolítom a magházukat, majd kb. fél centi vastag szeletekre vágom.

A tésztát lisztezett felületen 35 cm-es átmérőjű körré nyújtom. A mandulakrémet a közepére halmozom, majd elterítem úgy, hogy körben kb. 5 cm szabadon maradjon. Az almagerezdeket szorosan egymás mellé fektetve elrendezem a krém tetején. A tészta szélét ráhajtogatom a gyümölcsre, nem baj, sőt, kifejezetten jó, ha egyenetlen a felület.

Az olvasztott vajjal lekenem a tésztát, ami megmarad, azt az almára öntöm. Megszórom a tésztát, majd az almát cukorral.

Kb. 50 percre sütőbe teszem, amikor a tészta és az alma is aranybarna, sütőrácsra teszem kihűlni. Langyosan vagy szobahőmérsékleten tálalom, egy kis vaníliafagyit nyugodtan adhatunk mellé, senki nem fog megharagudni.

Amikor meglátjátok ennek a sütinek a hozzávalóit, rá fogtok jönni, hogy miért kezdtem el futni. Merthogy futok, már három egész hete, hogy a blog járulékos költségei miatt (értsd töménytelen édesség megkóstolása) ne veszítsem el a formámat. A 22-es csapdája, hogy a heti három futás mellett alig van időm sütni, ezért is jelentkeztem mostanában olyan ritkán, szóval még dolgoznom kell azon, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon.

A banánkenyeret a kényszer szülte, vagyis a hirtelen felindulásból megvásárolt, majd sokáig fel nem használt banán. Gyorsan kinéztem egy receptet, melynek segítségével eltüntethetem őket, az események sodrása pedig egy kis maradék földimogyoróvajat és némi csokoládét is juttatott a tésztába. Az eredmény puha, szaftos és kalóriadús. Újabb három hétre megvan a motivációm a futáshoz.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók:

195 g liszt

1 és 1/4 teáskanál szódabikarbóna

csipet só

150 g sötétbarna nádcukor

80 g mascarpone

60 g vaj szobahőmérsékleten

2 nagy tojás

4 érett banán

60 g étcsokoládé feldarabolva

50 g földimogyoróvaj

Előmelegítem a sütőt 180 fokra. Egy őzgerincformát kibélelek sütőpapírral.

A lisztet a szódabikarbónával és a sóval összekeverem.

A banánokat villával összenyomkodom.

A cukrot a mascarponéval és a puha vajjal habosra keverem (közepes fokozaton keverve kb. 4 perc alatt érhető el a kívánt állag), a tál szélére ragadt masszát spatulával időnként lekapargatom.

Egyesével hozzáadom a tojásokat, és jól összedolgozom. Ezután a lisztes keveréket apránként hozzáöntöm és összeállítom a tésztát.

Mindezek után jöhet a banán, az étcsokoládé és a mogyoróvaj. Gyors mozdulatokkal elegyítem a tésztával, majd átöntöm a sütőformába.

45-50 percre beteszem sülni, tűpróbával ellenőrzöm, hogy elkészült-e. Ha már nem ragad semmi a tűre, kiveszem és sütirácson hagyom kihűlni.

Kinek lesz a legmenőbb reggelije hétfőn az irodában? Annak, aki hétvégén megsüti ezt a teljes kiőrlésű lisztből, cukor nélkül és sok-sok áfonyával készülő péksütit. Nemrég már említettem, mennyire egyszerű scone-t készíteni, most a csokit és a kókuszt hátrahagyva egészségesebb mederbe tereltem a sütit. Bevallom, a teljes kiőrlésű lisztből készült ételektől kicsit ódzkodni szoktam, mert valahogy rögtön a fujtós szárazság réme villan be róluk, de úgy tűnik, eddig csupán a balszerencse üldözött; ebben a péksütiben a szárazság apró morzsája sem fedezhető fel. Vélhetően a zsíros joghurt és a vaj menti meg, amitől már nem is lesz annyira alakbarát, viszont legalább könnyű és finom. A hozzávalókból 8 darab scone hozható ki, meg lehet lepni vele a barátnőket is.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (8 darabhoz)

250 g teljes kiőrlésű liszt

90 g hideg vaj kockákra vágva

3 csapott evőkanál nyírfacukor

fél csomag sütőpor

egy csipet só

2 tojás

150 g zsíros joghurt

1 citrom reszelt héja

150 g áfonya

Előmelegítem a sütőt 200 fokra. Egy sütőtepsit kibélelek sütőpapírral.

A két tojást összekeverem a joghurttal és a citrom héjával.

Aprítóban morzsás állagúra dolgozom a lisztet, a vajat, a nyírfacukrot, a sütőport és a sót.

A lisztes keveréket egy nagyobb tálba öntöm, és hozzákeverem az áfonyát. Ezután a joghurtos tojást egy spatulával vagy kézzel gyors mozdulatokkal összedolgozom vele. Előre szólok: ragadós lesz.

Enyhén lisztezett nyújtódeszkára teszem a tésztát és a tenyeremmel kb. 1 cm vastagságú körré nyomkodom. Nyolc egyenlő részre vágom.

A scone-okat a sütőtepsire helyezem és 20 percre betolom a sütőbe. Akkor veszem ki, amikor a tetejük aranybarnára sült.

Sütirácson hagyom kihűlni.

A receptnek ez volt az alapja.

Klasszikus őszi ízek, semmi meglepetés, semmi flanc, semmi erőlködés. Ez egy szimplán jó sütemény, aminek örülni fognak a vendégek, vagy a család, ha meglátják az asztalon. Ráadásul a lisztet mandula helyettesíti, így – én legalábbis ezzel álltatom magam – még egészségesebb is, mint a fehér liszttel készült édességek.

A munka dandárját az aprítógép és a sütő fogja elvégezni helyettünk, minimális erőfeszítést a körte hámozása és darabolása kíván, de ennyi igazán belefér egy jó sütiért. Én mostanában rászoktam arra, hogy amit lehet, pitetálban vagy tortaformában készítek, mert valahogy jobb ránézni a kerek formájú sütikre, harmonikusabbak, szebben lehet szeletelni. Ha belegondolunk, bármilyen kevert tésztát el lehet készíteni tortaformában is, rátenni egy tortacsipkére, körbekötni egy szalaggal, és máris sokkal elegánsabb lesz a legegyszerűbb édesség is. Ennyi "optikai" csalás belefér, nem?

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (24 cm-es tortaformához):

130 g tisztított (barna héj nélküli) mandula

120 g nádcukor

115 g puha vaj

3 tojás szobahőmérsékleten

40 g holland típusú kakaópor

1 teáskanál vaníliakivonat

egy csipet só

2 körte

A sütőt előmelegítem 180 fokra. A tortaformát kivajazom.

Aprítóban addig őrlöm a cukrot a mandulával, míg a mandula már csak apró szemcsékben fedezhető fel a keverékben. Hozzáteszem a vajat, a tojásokat, a kakaóport és a vaníliakivonatot, és addig dolgoztatom a gépet, amíg egynemű nem lesz a massza. A tésztát egyenletesen eloszlatom a tortaformában.

A körtéket megmosom, meghámozom, kimagozom és kb. fél centi vastag szeletekre vágom. A szeleteket szorosan egymás mellé teszem a tészta tetején. Belenyomkodni nem kell.

40-45 percig sütöm, tűpróbával ellenőrzöm, hogy elkészült-e. Ha a próbához használt tű már csak enyhén ragacsos, amikor kihúzom a sütiből, akkor már ki is lehet venni a sütőből. Sütirácson hagyom hűlni. Amikor langyos, megkenem a körteszeleteket egy kis vízzel kevert felmelegített baracklekvárral, hogy szépen csillogjon. Értelemszerűen ez a művelet ki is hagyható.

A recept kedves barátnőmtől, Martha Stewarttól származik.:)

Még ebben a nagy szürkeségben is van mit ünnepelni: ma lett egy éves a blog. Bevallom, féltem, hogy nem leszek ennyire kitartó, és pár hónap után bedobom a konyharuhát, de ennél a posztnál semmi sem bizonyítja jobban, hogy nem így történt.

Valami ünnepit akartam sütni, és nyilván adta volna magát a szülinapi torta, de miért is sütnék tortát, ha a pitéért jobban rajongok. Mivel ehhez a szülinaphoz nálam jobban senkinek nincs köze – kivéve talán nektek, akik már egy éve olvassák a blogot, hiszen a pozitív visszajelzéseitek miatt éreztem azt, hogy van értelme csinálni – úgy gondoltam, lelkiismeret-furdalás nélkül felrúghatom a konvenciókat, és azt sütök, amit akarok. Ennek az eredménye a szülinapite. 

Azt már talán többször is írtam, hogy a csokoládéért nem kifejezetten rajongok. Ha mégis csokis desszertet készítek, akkor azzal másnak akarok örömet szerezni. Most mégis főszerepet kapott nálam, és ebben valószínűleg nagy szerepe van az időjárásnak is. Én nem akarok senkit elkeseríteni, pláne nem egy szülinapi posztban, de ez már az ősz. És ősszel csokoládé kell, és melegség, az a csípős frissesség, amit a gyömbér ad. Ez a pite tökéletes példa arra, hogy egy olyan unalmasnak hangzó édességet, mint a csokoládés pite is fel lehet turbózni egy-két olyan összetevővel, ami már az ünnepi asztalon is eladhatóvá teszi.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (20-21 cm-es átmérőjű piteformához):

A tésztához:

145 g liszt

85 g hideg, kockára vágott vaj

fél evőkanál cukor

fél teáskanál só

3-4 evőkanál jeges víz

A töltelékhez:

120 ml habtejszín

7 cm-es gyömbér hámozva, vékony szeletekre vágva

57 g vaj

100 g étcsokoládé (én 80 g 70 százalékos és 20 g 90 százalékos csokit használtam)

80 g cukor

3 tojás

2 evőkanál étkezési keményítő

1 teáskanál őrölt gyömbér

1 csipet só

A díszítéshez:

3 evőkanál cukor

1,5 dl habtejszín

kandírozott gyömbér

Először a tésztát készítem el. Aprítóba öntöm a lisztet, a sót, a cukrot és a hideg, kockára vágott vajat. Addig keverem, amíg a vaj már csak apró morzsákban látszik benne. Ekkor hozzáteszek 3-4 evőkanál jeges vizet, és folytatom a keverést, amíg össze nem áll a tészta. Folpackba csomagolva hűtőbe teszem minimum egy órára, de akár már egy nappal a sütés előtt is el lehet készíteni.

Előmelegítem a sütőt 190 fokra.

Előveszem a tésztát a hűtőből. Kb. 5 cm-rel nagyobb átmérőjű kört nyújtok belőle, mint amekkora a sütőforma átmérője. A nyújtófa segítségével átemelem a tésztát a pitetálba, elegyengetem, villával sűrűn megszurkálom az alját, majd visszateszem a hűtőbe fél órára.

Míg a tészta hűtőben van, egy kis edényben közepes lángon összemelegítem a tejszínt a vékony szeletekre vágott gyömbérrel. Amikor elkezd forrni, leveszem a tűzhelyről, és hagyom szobahőmérsékletűre hűlni. Amikor már langyos, kiveszem belőle a gyömbérdarabokat.

A pitét előkészítem a sütéshez: kibélelem sütőpapírral és pitenehezékkel vagy rizzsel, száraz babbal megtöltöm a sütőformát a vakon sütéshez. Beteszem a sütőbe 15 percre. Amikor a 15 perc lejárt, sütirácsra teszem, eltávolítom a pitenehezéket és hagyom hűlni. A sütő hőmérsékletét visszaveszem 160 fokra.

Míg a tészta a sütőben van, a csokoládét és a vajat vízgőz fölött összeolvasztom. Amint egynemű lett, leveszem a tűzről, és félreteszem.

A tojást a cukorral 5-6 perc alatt magas fokozaton habosra keverem. Ezután hozzáadom a keményítőt, az őrölt gyömbért és a sót, és összedolgozom a tojásos masszával. A kihűlt csokoládét folyamatos keverés mellett vékony sugárban a töltelékhez öntöm. Amikor a massza egynemű, a leszűrt gyömbéres tejszínt is hozzákeverem.

A csokoládés tölteléket a piteformába öntöm, és 30-35 percre visszatolom a sütőbe. Rázogatással ellenőrzöm, hogy elkészült-e. Ha már a közepe is csak éppenhogy rezeg, akkor kiveszem. Sütirácson hagyom teljesen kihűlni.

Tálalás előtt a tejszínt a cukorral kemény habbá verem, a pite közepére halmozom, majd kockákra vágott kandírozott gyömbérrel díszítem.