Igazi csemegére bukkantam egy amerikai portálon. Az egyik újságírójuk összegyűjtötte az egyes államokra jellemző süteményeket, desszerteket. Nem meglepően sok a pite, amit én imádok, és legszívesebben végig is kóstolnám az összeset. Ott helyben. Az összefoglalóból az is kiderül, hogy néhány süti nem egyszerűen jellemző az adott államban, hanem "az állam desszertje", így hivatalosan. Valami olyasmi lehet ez, mint nálunk az ország tortája, vagy még inkább, mint a hungarikum, hiszen az állam desszertjei nem változnak évente.

A legbizarrabb számomra a nebraskai szirupos popcorn-golyó, a legkevésbé desszert jellegű a rhode island-i jégkása, a legfantáziátlanabb pedig a nebraskai csokifondü (szegény Las Vegas-iak:)). A legkedvesebb talán a New York cheesecake, mert azt már én is többször készítettem.

Az interaktív térképen a képekre kattintva az is elolvasható, miért az adott süteményt rendelte az államhoz az újságíró. Mindez történetekkel, legendákkal fűszerezve. Tudtátok például, hogy a brownie-t a chicagoi világkiállításon mutatták be 1893-ban? Vagy hogy Las Vegasban van a világ legnagyobb csokiszökőkútja? És hogy a nálunk is közkedvelt "Banana Split" Pennsylvaniaból származik?

Engem egy időre teljesen beszippantott a sütitörténet. Nektek is jó kattintgatást!

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Olyan sok jó program van a hétvégén Budapesten és környékén, hogy vétek lenne több órát a konyhában tölteni. Azoknak viszont, akik hozzám hasonlóan nagyra értékelik, ha még ilyen sűrű hétvégéken is van otthon házi készítésű sütemény, keresve sem találnék jobbat a cobblernél. Ezt is olyan könnyű elkészíteni, mint a crumble-t vagy a clafoutis-t. Vajon véletlen egybeesés csak, hogy a "c" betűvel kezdődő sütemények a kezdő háziasszonyok kedvencei?:)

Szóval akiknek van egy felesleges órácskájuk két program között, bátran nekiláthatnak. Egyébként pedig gyertek Etyeki Piknikre, WAMP-ra, hátha összefutunk!

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (egy 25 cm átmérőjű pitetálhoz)

A szilvás alaphoz:

50-60 dkg szilva

2 evőkanál étkezési keményítő

3 evőkanál barna cukor

fahéj ízlés szerint (én fél teáskanállal raktam hozzá)

A tésztához:

25 dkg liszt

10 dkg hideg vaj kockákra vágva

5 dkg cukor

1 csipet só

2 teáskanál sütőpor

1 tojás

1,5 dl habtejszín

A sütőt előmelegítem 180 fokra.

A szilvát megmosom, kimagozom, negyedekbe vágom és belerakom a pitetálba. Rászórom a cukrot és a fahéjat, majd alaposan összeforgatom velük.

Egy konyhai robotgépbe teszem a tészta hozzávalóit, és addig keverem, míg össze nem áll egynemű tésztává. Az elkészült tésztából diónyi darabokat veszek, gyorsan kicsit szétnyomkodom az ujjaimmal, és ráteszem a szilva tetejére. A műveletet addig folytatom, amíg tésztaréteg nem borítja a gyümölcsöt. Nem baj, ha nem egységes a tészta a tetején, ebben a sütiben is az a szép, hogy a külcsínre nem különösebben kell ügyelni, a rusztikus megjelenés kimondottan jól áll neki.

A cobbler tetejét megszórom egy kis cukorral, és 30-35 percre betolom a sütőbe. Addig marad ott, amíg a teteje aranybarnára nem pirul.

Langyosan vagy hidegen, egy kis vaníliafagyival tálalom.

Recept innen.

Ha lehetne kívánni, hogy milyen gyümölcs teremjen egész évben itthon, egyenletesen jó minőségben, akkor én a szedret választanám. Felvetődhet a kérdés, hogy akkor miért nem árasztom el szedres sütikkel a blogot, és a válasz ennél egyszerűbb már nem is lehetne: a szeder nem jut el addig, hogy sütibe kerüljön. Megveszem, megeszem. Komplikációmentes, jól működő kapcsolat ez ember és gyümölcs között.

A pite elkészítése már korántsem volt ilyen komplikációmentes. Nem azért, mert ez egy különösen bonyolult recept, egyáltalán nem az. A krém elkészítéséhez még csak gépet sem kell elővenni, a tészta meg egy egyszerű pitetészta, az aprító secperc alatt összeállítja. Csak vannak olyan napok, amikor semmi nem akar sikerülni. Ilyenkor meg kell várni, jobb esetben egy pohár finom borral a kezedben, hogy a nap elmúljon, és másnap újrakezdeni. És lám, második nekifutásra ugyanaz a recept, ugyanazokkal a hozzávalókkal összeáll. Veletek is szokott ilyen történni?

Végül azért csak ez lett a hónap pitéje. Egyrészt azért, mert már lassan vége van a hónapnak, és eddig még nem sütöttem pitét, másrészt pedig számomra mindig a szeder aranyozza be/borítja lilába az augusztust, így kétség sem fért hozzá, hogy főszerepet kell játszania egy süteményben.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók:

A tésztához:

190 g liszt

25 g cukrozatlan kakaó

fél evőkanál cukor

1 csipet só

145 g vaj kockákra vágva, lehűtve

3-4 evőkanál jeges víz

A túrókrémhez:

500 g túró

2 tojás sárgája

100 g porcukor

4 evőkanál tejföl

1 vaníliarúd kikapart magjai

1 citrom reszelt héja

A díszítéshez 300 g szeder

A tésztával kezdek, amit akár már a sütés előtti nap is el lehet készíteni.

Összekeverem a lisztet, a kakaót, a cukrot és a sót, majd az aprító táljába öntöm. Hozzáteszem a kockákra vágott hideg vajat, és addig keverem a géppel, míg már csak apró vajdarabkák látszódnak a keverékben. Ekkor hozzáteszek 3 evőkanál jeges vizet, és addig járatom az aprítót, míg a massza el nem kezd tésztává összeállni. Ha nagyon darabos, még egy evőkanál vizet teszek hozzá, és tovább keverem az aprítóval.

Ha elkészült, kiveszem a tésztát, gyors mozdulatokkal simára gyúrom, majd folpackba bugyolálva beteszem a hűtőbe minimum egy órára. Ha több mint egy órát tölt a tészta a hűtőben, a nyújtás előtt pár percig hagyjuk állni, hogy lehessen dolgozni vele.

Ha letelt az egy óra, kiveszem a tésztát a hűtőből, és két folpackcsík között 2-3 mm vastagságúra nyújtom. Beleteszem a formába, elegyengetem, a kilógó részeket levágom. A tészta most újabb minimum fél órára mehet vissza a hűtőbe folpackkal jól lefedve.

Előmelegítem a sütőt 170 fokra. A pitetésztát először vakon sütöm, vagyis kibélelem a formát sütőpapírral, és erre nehezéket (rizst, száraz babot, vagy kerámia pitenehezéket) teszek. 20 percig sütöm így. Ha letelt a 20 perc, kiveszem a nehezéket, és további 10 percig sütöm.

Míg a tészta a sütőben van, elkészítem a tölteléket. A túrót villával összetöröm, hogy selymesebb állagot kapjak, és a nagy rögöket eltüntessem benne. Ezután hozzákeverem a tojássárgáját, a porcukrot, a tejfölt, a vaníliamagokat és a citromhéjat. Ennyi az egész.

Az elkészült tésztát kiveszem a sütőből, és a sütési hőmérsékletet visszaállítom 150 fokra.

A tölteléket eloszlatom a tésztán és a pitét 25 percre visszatolom a sütőbe.

Amikor elkészült, sütirácson hagyom kihűlni. Szederrel díszítem.

A reggeli nálam kardinális kérdés. Nem annyira kardinális, mint a kávé, ami nélkül nem igazán működök, de azért fontos, hogy legyen. Mivel kezdek ráunni az útba eső pékségek péksütemény-kínálatára, elkezdtem vadászni valami újdonságra. A scone, ez a vajas, omlós péksütemény az angolszász országokban nem igazán újdonság, az Oxford English Dictionary szerint már 1513-ban említették. Magyarország azonban nem tartozik az angolszász államok közé, így itt érvényesül az újszülöttnek minden vicc új elve.

Szóval scone-t sütöttem reggelire. Méghozzá olyan gyorsan, hogy ennél gyorsabban tényleg csak akkor jutok péksütihez, ha beállok az egyik metrómegállóban található pékség előtt a sorba. Előkészítés maximum 15 perc, (feltéve, ha van aprítónk), majd további 15 perc sütés, ami alatt kényelmesen el is mosogatok. Most Bounty-verzió született, de készülhet sokkal egészségesebb süti is aszalt gyümölcsökkel, zabpehellyel, teljes kiőrlésű liszttel, magvakkal, sós verzióban sajtokkal, sonkával. Úgy variálható, ahogy épp a kedvünk tartja, és a rendelkezésre álló hozzávalók megengedik. Nem ez a legfotogénebb édesség a világon, de a reggeli megmentő péksüteménynél a funkció háttérbe szoríthatja a külcsínt.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (8 darabhoz):

250 g liszt

1 evőkanál sütőpor

fél teáskanál só

105 g hideg vaj felkockázva

40 g cukor

160 ml kókusztej vagy sima tej

25 g kókuszreszelék

70 g étcsokoládé feldarabolva

Előmelegítem a sütőt 200 fokra.

A lisztet, a sütőport és a sót az aprítóba öntöm. Hozzáteszem a kockákra vágott hideg vajat, és addig dolgozom össze a robotgéppel, amíg össze nem áll a tészta. Gépi segítség hiányában is megoldható a művelet: ez esetben a vajat össze kell morzsolni a liszttel, lehetőleg ujjbeggyel és gyorsan.

Egy nagyobb tálba teszem a tésztát, hozzáöntöm a cukrot és a kókusztejet. Addig keverem, míg a száraz hozzávalók fel nem veszik a tejet. Ezután hozzáforgatom a kókuszreszeléket és a csokoládét is. A scone készítésénél ügyelni kell arra, hogy a tésztát ne dolgozzuk túl, mert akkor a végeredmény egy kemény péksütemény lehet.

Enyhén lisztezett felületen, belisztezett kézzel 18-20 cm-es átmérőjű körré lapítom a tésztát, majd mint egy tortát felszeletelem 8 egyenlő darabra.

Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, majd 15 percre a sütőbe tolom. Aranybarnára sütöm. Ha elkészült, sütirácson hagyom kihűlni.

A recept innen származik.

Imádom ezt a sütit: alig néhány hozzávalóból, alap konyhai segédeszközökkel és technikával, még hétköznap este, munka után is gyorsan összedobható. Cserébe fanyar és édes, ropogós és krémes.

A téli őrült New York cheesecake sütések után, amikor néhány héten belül 4-5 alkalommal készült sajttorta a konyhámban, jött egy sajttortamentes periódus az életemben. Éppen ideje volt véget vetni neki, hiszen ez az egyik legegyszerűbb sütemény, ami készíthető, és ami nem mellesleg sosem hat "olcsónak", az ünnepi asztalon is megállja a helyét. Ez is ajándékba készült, babalátogatóba vittem. Mivel nem tudtam, hogy a kismama ehet-e egyáltalán édességet, és ha igen, milyet, konkrétan rákérdeztünk, hogy jöhet-e az áfonyás sajttorta. A válasz: "Soha senkit nem vártunk annyira, mint titeket."

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (24 cm-es kapcsos tortaformához)

A kekszalaphoz:

180 g zabkeksz

70 g olvasztott vaj

A krémhez:

500 g krémsajt szobahőmérsékleten

150 g cukor

1 teáskanál vaníliakivonat

4 tojás szobahőmérsékleten

25-30 dkg áfonya (20 dkg a sütemény aljába, a maradék a díszítéshez)

A sütőt előmelegítem 180 fokra.

Kivajazok egy 24 cm-es tortaformát.

A kekszet aprítóban finomra őrlöm, majd hozzákeverem a vajat. A kekszalapot kézzel vagy egy kanál hátuljával egyenletesen eloszlatom a tortaforma aljában. A formát alufóliával lefedem és a hűtőbe teszem.

Elkészítem a krémet. Ehhez a krémsajtot a cukorral és a vaníliakivonattal alacsony fokozaton 3-4 perc alatt lágy masszává keverem. Időnként lekaparom a tál szélén maradt krémet, és elvegyítem a többivel.

A tojásokat egyenként hozzáadom a krémsajtos keverékhez, minden alkalommal csak addig keverve a masszát, míg a tojás el nem vegyül.

Annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb levegő maradjon a masszában, én a tálat néhányszor hozzá szoktam csapni a konyhapulthoz, természetesen figyelve arra, hogy ne fröcsögjön ki az egész. Erre egyébként azért van szükség, hogy ne maradjon buborékos/kráteres a torta teteje. Ez persze nem mindig jöhet össze, ilyenkor jön jól a díszítés:)

Kiveszem a tortaformát a hűtőből és a tetejéről levett alufóliát a forma aljára rakom át, hogy ne folyjon ki a krémsajt. Az áfonyát eloszlatom a kekszalapon. Ráöntöm a krémet, majd elegyengetem a formában.

A sütő aljába helyezek egy nagy tepsit, amiben ujjnyi víz áll, hogy az alufóliás védelem mellett is kicsöpögő krémsajtot felfogjam, és ne kelljen annyit a sütőtisztítással pepecselni.

A tortát a középre rakott sütőrácson kb. 40 percig sütöm. Akkor jó, ha mikor megrázogatom, még enyhén remeg a közepe.

Ha a torta elkészült, sütirácson hagyom hűlni. 10-15 perces pihentetés után éles kést futtatok végig a tortaforma és a sütemény között, és eltávolítom a forma karimáját, így hagyom a tortát szobahőmérsékletűre vagy teljesen kihűlni.

Én személy szerint jobban szeretem a sajttortákat másnaposan – és ezt mindenki értse úgy, ahogy akarja – szóval nálam egy éjszakát a hűtőben pihen, mielőtt tálalom. A díszítésnek szánt áfonyát közvetlenül a süti asztalra kerülése előtt rakom a torta tetejére.

A recept Rachel Allentől származik.

Egy héten keresztül kerülgettem a konyhában a cukkinit, mire rászántam magam, hogy sütit süssek belőle. Sokan elzárkóznak attól, hogy zöldséget használjanak édességeknél, rám ez azért nem jellemző (bizonyítékok itt, itt és itt). A cukkini most először, de valószínű nem utoljára került terítékre. Olyan puha, szaftos tésztát állítottam elő a segítségével, amiről eddig nem is hittem, hogy létezhet. A roppanó mákszemek és a citromos krémsajtos máz pedig felrakják az i-re a pontot. Ha a zöldséges sütiket szeretném megszerettetni egy, a műfaj iránt jelentős szkepticizmussal viseltető ismerősömmel, én ezzel próbálkoznék.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (egy 24 cm átmérőjű tortaformához):

A tésztához:

3 evőkanál mák (nem őrölt) + a díszítéshez

2 citrom reszelt héja

80 ml tej

225 g vaj szobahőmérsékleten

180 g nádcukor

4 tojás

fél teáskanál vaníliakivonat

150 g liszt

2 teáskanál sütőpor

75 g darált mandula

egy csipet só

255 g reszelt cukkini (a cukkiniből ki kell nyomkodni a nedvességet, ez már a víz nélküli súly)

A krémsajtos mázhoz:

150 g krémsajt

60 g porcukor

2 teáskanál citromlé

fél citrom reszelt héja

Kivajazom a tortaformát.

A mákot és a reszelt citromhéjat egy kisebb tálba teszem. A tejet forráspontig melegítem, majd ráöntöm a mákszemekre. Hagyom hűlni, miközben készítem a tésztát.

A sütőt előmelegítem 190 fokra.

A vajat a cukorral habosra keverem. Ha alaposak vagyunk, és miért ne akarnánk azok lenni, ez a művelet kb. 8 percet vesz igénybe. Időnként egy spatulával lekaparom a tál szélére ragadó masszát és elvegyítem a többivel.

A tojásokat szétválasztom, a sárgáját egyesével hozzáadom a vajas keverékhez. A masszához öntöm a vaníliakivonatot, majd a tésztához szitálom a lisztet és belekeverem a darált mandulát is.

A kinyomkodott cukkinit is beleforgatom a masszába. Ezután adom hozzá a tejjel kevert mákot és citromhéjat.

A tojásfehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem. A habot óvatosan a cukkinis tésztához forgatom.

A keveréket a tortaformába öntöm és elegyengetem.

A 190 fokos sütőben kb. 40 percig sütöm. Tűpróbával ellenőrzöm, hogy elkészült-e. Amint a teszteléshez használt hústű/spagettitészta tisztán jön ki a tésztából, kiveszem a süteményt.

Kb. 10 percig állni hagyom a tortaformában, majd kiveszem belőle és sütirácson hagyom teljesen kihűlni.

Miután a sütemény teljesen kihűlt, elkészítem a krémsajtos mázat is. A krémsajtot a porcukorral kikeverem, majd hozzáadom a citromkrémet is. A mázat egyenletesen eloszlatom a süti tetején és díszítésképp kevés mákot szórok rá.

Ez volt a recept alapja.

Alig vártam, hogy végre legyen sárgabarack a piacon és megsüthessem ezt a pitét. Két éve próbáltam ki először és a kóstolók egyöntetűen továbbszavazták az állandó repertoárba. Állandó repertoár persze nincs, hiszen akkor miről írnék nektek, de ez azon kevés sütik közé tartozik, amit többször is elkészítettem. Egyébként egyértelműen az a gasztroblog írásának legnagyobb hátránya, hogy az igazán isteni sütiket sem süthetem le sokszor, hiszen mindig újabb és újabb desszerteket akarok kipróbálni, hogy megoszthassam veletek és természetesen az édességek elfogyasztóival az újdonságokat.

A sok-sok süti közül, amit eddig megsütöttem, egyértelműen a piték és a sajttorták váltak a kedvenceimmé. Úgy döntöttem, nem múlhat el hónap pite nélkül, így ezennel elindítom "A hónap pitéje" sorozatot. Ez nem azt jelenti, hogy egy hónapban csak egy pitét sütök majd, de mindig lesz piték pitéje. Júliusban ez az.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (25 cm átmérőjű piteformához):

A tésztához:

130 g vaj szobahőmérsékleten

95 g cukor

1 csipet tengeri só

1 teáskanál vaníliakivonat

30 g darált mandula vagy mandulaliszt

1 tojás

250 g liszt

A pisztáciás töltelékhez:

80 g vaj szobahőmérsékleten

100 g cukor

2 tojás szobahőmérsékleten

80 g tisztított, darált pisztácia

40 g darált mandula vagy mandulaliszt

30 g liszt

A díszítéshez:

8 sárgabarack

3 teáskanál baracklekvár

Először a tésztát készítem el, mert annak minimum 3 órát a hűtőben kell állnia, mielőtt el lehet kezdeni kinyújtani.

A vajat a cukorral, a sóval és a vaníliakivonattal habosra keverem. Hozzáadom a mandulát is. A masszához öntöm a tojást és jól elkeverem. A lisztet is a keverékhez öntöm és addig keverem, míg össze nem áll a tészta. Ezután a tésztát alufóliába csomagolom, kicsit kilapítom és minimum 3 órára hűtőbe teszem.

Mikor letelt a hűtési idő, kiveszem a tésztát és pár percig szobahőmérsékleten hagyom kiengedni. Ezután 3-4 mm vastagságúra nyújtom. Időnként hozzámérem a piteformát, hogy lássam, megfelelő-e már a mérete. Amint elég nagyra nyújtottam, feltekerem a tésztát a nyújtófára és áthelyezem a piteformába. Bevallom, nekem nem sikerült egyben átvarázsolnom, így pár percet azzal töltöttem, hogy összefoltozzam a tésztát. Szerencsére ez egyáltalán nem látszik meg a végeredményen, így ti se essetek kétségbe, ha véletlenül elszakad a tészta. A piteformát alufóliával lefedve visszateszem a hűtőbe, amíg elkészítem a tölteléket.

A sütőt előmelegítem 180 fokra.

A vajat a cukorral 8-10 percig állhatatosan keverem, hogy tényleg habos legyen. Időnként egy spatulával lekaparom a tál szélén maradt krémet is. Egyesével hozzáadom a tojásokat, és jól elkeverem.

A tálba öntöm a pisztáciát és a mandulát, majd a lisztet. Gyors mozdulatokkal addig keverem, míg a száraz és a nedves hozzávalók össze nem állnak.

A piteformát kiveszem a hűtőből és a tészta alján eloszlatom a pisztáciás masszát. Ezután a megmosott és félbe vágott sárgabarackokat vágott felükkel felfelé elrendezem a pitén.

40-45 percre sütőbe teszem.

Mikor a pite teteje aranybarnás színt kapott, kiveszem a süteményt. A baracklekvárt 1-2 kávéskanál vízzel elkeverem és mikróban kicsit megmelegítem. Egy ecset segítségével vékonyan megkenem a lekvárral a pite tetejét. Sütirácson hagyom kihűlni.

A recept innen származik.

Piros-fehér-zöld, ez a zöldteás piskótatekercs túrókrémmel és málnával. És nem is akármilyen piskótatekercs ez, hanem az első az életemben. Kellőképpen tartottam is tőle a gyakorlatlanságom miatt, de az az igazság, hogy ez sem egy rocket science. A kritikus pont természetesen a tekerés: először még melegen és üresen, másodjára pedig már megtöltve. Én mindkétszer extra lassú és óvatos voltam, nehogy piskótatörésre kerüljön sor.

A tölteléke nem épp a klasszikus baracklekvár vonal, de hát maga a piskóta sem az, ami akár nagymamáink sütőjéből is kikerülhetne. Azért ha valakinek a mamája mégis kevert matchateaport a tésztához, jelezze nekem. Egyébként a túrókrém elkészítése nem tart tovább, mint egy jól lezárt baracklekvár tetejének eltávolítása (főleg ha még kiskanállal is be kell segíteni - ugye ti is ismeritek az érzést?), így a sütikészítésre szánt időt nem dobja meg, ha nem a lekvárhoz nyúlunk. 

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók:

A piskótához:

5 tojás

75 g cukor

100 g liszt

2,5 teáskanál matchateapor

egy csipet só

A túrókrémhez:

250 g túró

150 g mascarpone

1 csomag zselatin expressz (20 g-os)

70 g porcukor

150-200 g málna

Megmosom a málnát és papírtörlőn hagyom megszáradni. Kiveszem a mascarponet és a túrót a hűtőből.

A sütőt előmelegítem 200 fokra. Egy sütőtepsit kibélelek sütőpapírral.

A tojásokat szétválasztom. A sárgáját a cukorral habosra keverem. A fehérjéket a sóval együtt kemény habbá verem.

A fehérjehabot a cukros masszához forgatom, majd rászitálom a liszttel elkevert matchaport. Óvatosan összedolgozom a tésztát.

A keveréket téglalap alakban egyenletesen eloszlatom a sütőtepsin. Kb. 8 percig sütöm.

Sütőrácson hagyom pár percig pihenni, majd még melegen egy tiszta konyharuhára borítom. Lehúzom róla a sütőpapírt. A konyharuha segítségével óvatosan feltekerem a piskótát. Így hagyom kihűlni.

A töltelékhez a mascarponét összedolgozom a túróval, a zselatinporral és a porcukorral. Masszív keverék lesz, ne habos krémre számítsatok.

Amint a krém elkészül, óvatosan kihengergetem a piskótát. Egyenletesen eloszlatom rajta a túrót, majd megszórom málnával.

Szorosan feltekerem a piskótát. Hűtőbe teszem 2-3 órára. Porcukorral meghintve, de akár "csupaszon" is tálalható.

Senkit se riasszon el a hangzatos elnevezés, a crème brûlée-t alig nehezebb elkészíteni, mint egy pudingot. Ha valakinek gondot okozna megmaradt tojássárgáják felhasználása, én biztos ezt a desszertet javasolnám az eltüntetésükre. Roppanós karamellréteg alatt sűrű kókuszos krém és egy kis savanykás málna. Hát nem a legjobb helyre kerül így a maradék tojássárgája?

Hétvégén indultam az Édes Álmok pitesütő versenyen, ahol egy habos-babos csodával akartam előrukkolni, de a habos-babos csoda az én mércém szerint nem ütötte meg azt a szintet, amit nagyközönség elé tárok, így egy erős B-tervvel keltem útra. (A B-terv egyébként a pisztáciás-tejcsokis pitém volt, ami végül a 23 pite közül a 6. lett a zsűri és 3. a közönség értékelése szerint.) Lényeg a lényeg: a habos sütihez kellett a tojásfehérje, a sárgája viszont parlagon maradt. Mivel nem szeretek ételt kidobni, agyalni kezdtem, mihez használjam fel. Nem kellett sokáig gondolkozni: 4 tojássárgája az pont 4 tálka crème brûlée. Tökéletes. Krémes is, roppanós is, egyszerű is, elegáns is. Viszont habár gyorsan elkészül, mégis hosszadalmas folyamat: jó, ha egy éjszakát a hűtőben tölt tálalás előtt.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (4 adaghoz):

4 tojás sárgája

2,5 dl kókusztej

1,5 dl tejszín

2 ek cukor

2 tk vaníliakivonat

20 dkg málna

4 tk cukor a karamellréteghez

Négy ún. ramekint, (felfújtakhoz, crème brûlée-hez való kis tálkát) beteszek a fagyasztóba.

A tojás sárgáját, a kókusztejet, a tejszínt, a cukrot és a vaníliakivonatot egy tálban habverővel összekeverem. Alufóliával lefedem és minimum egy órára hűtőbe teszem.

Előmelegítem a sütőt 125 fokra.

A málnát megmosom és egy szűrőn átpasszírozom, hogy a magok ne kerüljenek a pürébe.

A tálkák aljába két-két teáskanál málnapürét teszek, majd rámerem a kókusztejes-tejszínes keveréket.

A tálkákat egy magasabb falú tepsibe állítom, és meleg vizet öntök a tepsibe, annyit, hogy a formákat 3/4-ükig ellepje.

70 percre a sütőbe teszem. A közepe még ennyi idő után is rezegni fog, de ez nem baj, a hűlés során szilárdul majd, és így fogja elérni a megfelelően krémes állagot.

Miután elkészültek, kiveszem a formákat a vízfürdőből és átrakom egy sütirácsra. Amint teljesen kihűltek, minimum 6 órára, de inkább egy éjszakára a hűtőbe teszem őket. Tálalás előtt megszórom a tetejüket egy teáskanál cukorral és karamellizáló pisztoly segítségével roppanós karamellréteget alakítok ki a krémen. Ha nincs otthon karamellizáló pisztoly, aminek azért a legtöbb háztartásban nagy a valószínűsége, egy serpenyőben is el lehet készíteni a karamellt, amit aztán egyenletesen el lehet osztani a crème brûlée tetején.

A desszert az alábbi recept testre szabásával készült.

Az ütős kombinációért Nigella Lawsont illeti a dicséret. Nem sűrűn készítek muffint, de ha valami gyors, egyszerű és könnyen szállítható, viszonylag sokáig elálló sütire van szükségem, akkor ezt a receptet veszem elő. A banán miatt nem lesz száraz, a fehér csoki és az aszalt cseresznye vagy meggy szerepét pedig gondolom nem kell hosszasan ecsetelnem.

Ha nem szeretnél lemaradni a receptjeimről és egyéb gasztrotémákról, kövesd a Citrom, hab, csók Facebook-oldalát is!

Hozzávalók (az eredeti recept alapján 12, de szerintem inkább 16-18 darabhoz)

12,5 dkg olvasztott vaj

15 dkg cukor

1 teáskanál vaníliakivonat

3 érett banán összetörve

60 ml tejföl vagy natúr joghurt

2 nagy tojás

30 dkg liszt

1 teáskanál szódabikarbóna

fél teáskanál sütőpor

50 g aszalt cseresznye vagy meggy aprítva

50 g fehér csokoládé feldarabolva

Előmelegítem a sütőt 180 fokra. A muffinformát vajazom és lisztezem vagy kibélelem muffinpapírral.

A vajat felolvasztom és egy nagyobb tálba öntöm. Hozzáadom a cukrot, a vaníliakivonatot és az összetört banánokat. Belekeverem a tejfölt/joghurtot és a felvert tojásokat.

Összekeverem a lisztet a szódabikarbónával és a sütőporral, majd a vajas-banános masszához szitálom. A csokoládét és a darabokra vágott cseresznyét is a tálba öntöm. Fakanállal keverem, míg össze nem áll tésztává. Kanállal egyenletesen eloszlatom a muffinsütő mélyedéseiben.

15-20 percre a sütőbe tolom. 15 perc után már tűpróbával ellenőrizni lehet, hogy elkészült-e. Ha nem ragad a tészta a tűre, ki lehet venni a sütőből.

Sütirácson hagyom kihűlni.

 A legfelső képen egy epres brownie társult a muffinhoz.